Jön a válasz: „Óvodát építünk!”
Erre a kakukk: „Ja, az nem kell oda.”
Hasonló hangulatban folyik a városvezetés és a nemkutya.com komolyságával és hitelességével versenyző Hírhatár erősen egyoldalú kommunikációja.
Namármost. Adott egy pályázat, amiből óvodát lehet építeni, sőt mi több, még bölcsődét is. Adott az önkormányzat, akik lesből le is csap rá. Ha nyer, lesz ovi-bölcsi. Négy-négy csoport. Azon a városrészen, ahol a leggyakoribb a gyermekáldás, a Toldi, Dombliget és Alagliget lakóparkok vonzáskörzetében. Épp örömkönnyeket kellene hullatni kedvenc méltatlankodóinknak, mikor közlik: oda nem kell. Mert ott van egy temető. Mert milyen már, hogy „óvodát építünk a halál szélén?!” Gusztustalan, ízléstelen, pfuj. Csak hogy tisztázzuk a dolgokat. Az alagi temető téglalap alakú területének, négyből három oldala be van építve – lakóépületekkel. A lakóépületekben emberek élnek. Olyan emberek, akik a leendő óvoda helyén most kutyát sétáltatnak, futnak, és élnek. Gyerekkel. Óvodára szükségük van, tehát támogatják a kezdeményezést. Eszükbe sem jutott, hogy a halál szélén épül, ahogy az sem, hogy ők épp a halál szélén tollaslabdáznak és/vagy dobálnak frizbit a kutyának.
A kulturális intelligencia kulcsfontosságú kompetencia, hiánya konfliktusokat, nézeteltéréseket okoz – mondják az okosok. Összetett képesség, hiszen éppúgy alkotója az empátia, mint a szociális-, érzelmi- és általános intelligencia - csodás műalkotása a természetnek. Szerencse kegyeltje minden földi halandó, aki élvezheti jelenlétét.
Aki erre képtelen, az ne ragaszkodjon mindenáron a közéleti szerepléshez, a közvélemény befolyásolásához, a közösség számára haszontalan, kártékony kakukkoláshoz.
Ha viszont mégis erre vágyik, akkor ne lepődjön meg, ha előbb-utóbb a szakadék, vagy (karakter)halál szélén találja magát.