Kedvenc léhűtőink (értsd, a kétszemélyes frakció) szívhez szóló levelet írtak az önkormányzatnak a közoktatás állami kézbe adását illetően. Annak az Önkormányzatnak, amelyet nem sokkal korábban ők maguk és kedves kollégáik hasonló szavakkal illettek, mint: az a bitang önkormányzat nem csupán felelőtlen, de ködösít is. Arcátlan módon lop, csal, mutyi mutyi hátán.
Annak az Önkormányzatnak, amelyet egyébként előszeretettel pocskondiáznak, sároznak és rágalmaznak, hogy a saját semmittevésük, unalmuk, senkiházi, céltalan mindennapjaik kevésbé legyenek szembetűnőek.
Radnóti Henrik és Lukácsi Bálint a fent említett írásban az oktatási rendszer átalakításának témáját érinti, ami szerint már az iskolák épülete is az államhoz kerülne. A két balos azonban ódákat zengett arról, hogy a dunakeszi iskolák miért is maradjanak a helyi önkormányzatnál, idézem:
„az Önkormányzat kiváló, rendkívül erős szakmai hátteret, kiszámítható finanszírozási, működési lehetőséget biztosított intézményeinek.”Nem, ezek nem a Dunakeszi Polgár szavai. Ezeket tényleg sokszínű napraforgóink, Henrik és Bálint vetették papírra.
Ez a viselkedés arra emlékeztet leginkább, mikor kisgyermekkoromban édesanyámra nagyon szépen nézve, jógyerekként viselkedve próbáltam egy kis csokoládéhoz jutni. Ő pedig már korábbi tapasztalataiból okulva, széptevésemből tudta, valamiben sántikálok.
A két jómadár esetében is valószínűleg hasonló az indíték. Valamiért nem nézem ki belőlük, hogy lenne annyi eszük, hogy végre jó útra térjenek és hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. Zsigerileg képtelenek rá.
Mindenesetre szép tőlük, hogy egyszer az életben, még ha hátsó szándékkal is, de igazat mondtak és elismerték a város teljesítményét.
A teljes levél itt olvasható:
