2016. október 28., péntek

Gondolatok a felelős állattartásról

Nemrég a csapból is az állatok világnapja meg a felelős állattartás folyt, és a tévés, rádiós sztorizgatásoknak, vitáknak köszönhetően egy újabb össztársadalmi problémával szembesültem.

Azt a véleményt vallom, hogy az autóvezetéshez szükséges jogosítvány mintájára, valami vizsgát, felmérést, alkalmassági tesztet kéne végeztetni mindenkivel, aki állatot akar tartani. Vagy legalább megértetni az emberiséggel, hogy van élet a „jajdecuki, jajdepici”-n túl is. Kutya, macska esetében 10+ évnyi élet. Betegséggel, balesettel, állati hisztikkel, oltásokkal, figyelemigénnyel és még sorolhatnám.



A felelős állattartás fogalmát mindenki ismeri, de sajnos rengetegen vannak, akik egyáltalán nem értik, és olyanok is, akik csak érteni vélik, de tetteik, magatartásuk másról árulkodik.


Mit is jelent a felelősség?

Elsősorban azt, hogy ha úgy döntesz, magadhoz veszel egy állatot, először utánanézel, mivel jár a nevelése, tartása hosszú távon. Tudod, mielőtt kocsit veszel is megnézed, mit kell bele tankolni… Az állattartás nem ott ér véget, sőt szinte még el sem kezdődik, mikor veszel, vagy befogadsz egy állatot, mert például divat, vagy, mert megtetszett egy filmből, vagy csak mert a barátnődnek, szomszédodnak, főnöködnek, akárkinek is van, és a mintáját követnéd. Tudatosítsd, hogy egy élő, érző, lélegző, igényekkel rendelkező lényt veszel magad mellé – nem egy-két hónapra, vagy míg pici és cuki, hanem egy egész életre - jóban, rosszban, holtodiglan, holtáiglan.

Mielőtt állatot szerzel, ülj le, és gondold át, miért is szeretnéd?

Van rá időd? Van rá pénzed? Mit vársz el tőle, vagy Te mit tudsz neki nyújtani?

Csak azért szeretnél kis kedvencet, hogy legyen kihez szólni, ha este hazaérsz? Gondolj bele... Ha te az otthon, ébren töltött 3-4 óra magányát űzöd el egy kedvenccel, akkor az állat napi 10 óra magányát mivel tudod kompenzálni? Ugye nem azzal, hogy reggel-este enni adsz neki?

Még egy akváriumra, terráriumra sem tekinthetsz úgy, mint dekorcuccra. Rettentő sok dologra kell figyelni, és konkrétan dolgozni vele. Sőt, folyamatosan tanulni, pl. mi az a vízkémia? (Nitrit, nitrát, összkeménység, kalcium, kémhatás, klórtartalom, széndioxid, stb. Egyszerűbben az, ami az esetek 99%-ban megöli az akvárium élőlényeit, majd tévesen fertőzésre, betegségre gondolunk)

Az állatokra úgy kell gondolni, mint a családtagjainkra, barátainkra. Szeretetre, gondoskodásra és törődésre van szükségük. Attól nem lesznek boldogok, ha az egész életüket egy miniatűr helyen kell leélniük, leginkább magányosan – legyen kutya, macska, nyúl, hörcsög, vagy teknős.

A normális ember-állat kapcsolatnak, mint minden jó kapcsolatnak, a szereteten kell alapulnia. Ha már állatot vállalsz, gondoskodj róla felelősségteljesen, szeretettel és odafigyeléssel. Annyira sokat tudnak ők is adni és nem várnak cserébe semmit – feltétel nélkül szeretnek, így bánj Te is ehhez méltóan velük.

Dunakeszin jelenleg öt állatorvosi rendelő működik, köztük az állatkórház, ahol készségesen válaszolnak minden felmerülő kérdésre – akár vásárlás előtt is. A hét minden napján van elérhető rendelő. Tudatosítsd magadban azt is, hogy nem csupán az állat érdeke, hogy rendszeresen oltva legyen, vagy legyen egy beültetett chip-je, hanem a Tiéd is, a környezetedé, a városé. Írom ezt azért, mert egyre több kóbor állat köt ki a váci menhelyen, amely folyamatosan a teltház problémájával küzd. Rengeteg az olyan állatuk, akit épp valaki nagyon keres, nagyon szeret, csak éppen megspórolta pl. a chip beültetésének költségét (amely egyébként törvényben maximalizáltan 3500 Ft.) És a chip nélkül nagyon lecsökken az esélye, hogy a gazdi visszakaphassa kedvencét.

Ha tehát épp egy házikedvencet keresel, és a fentiek értelmében felkészültnek érzed magad, akkor már csak meg kell találnod Őt. És ha így a végére adhatok még egy jó tanácsot: Esetleg kezd a keresést a váci Zöld Menedék Alapítvány menhelyén.