2017. április 26., szerda

Posta vagy mi...

A heti négy munkanapból (a húsvétra való tekintettel azon a héten kimaradt a hétfő) három alkalommal láttam a postás biciklijét a kocsma kerítésének támasztva munkaidőben. Én szabin voltam, leveleket, számlákat hetek óta nem kapok, vagyis csak elvétve, ezért figyelni kezdtem, hogy történik-e valami a postaládák körül.


Na, ott nem, az égvilágon semmi nem történt, a talponállóban viszont gondolom annál több minden. Ahogy a dunakeszi Facebook-csoportokat böngésztem, hasonló problémával többen is szembesültek. Nem gondolom, hogy a lakótelepnek és a Széchenyi utcának ugyanaz lenne a kihordója, így duplán érdekes, hogy nem csak egy, de ezek szerint több postás is az italpultot (vagy bármi mást) támasztja munka helyett.

Pár hónapja nem érkezett internet-számla, gondoltam az ÁFA- csökkentés olyan jól sikerült, hogy már fizetni sem kell… De kell, tudtam meg, miután számla híján nem fizettem és három hónap után kikapcsolták az internetemet otthon. Ezek után már gyanakodni kezdtem, mikor a villanyszámla nem érkezett meg a szokásos időben a múlt hónapban. A szomszédokkal nem igazán kommunikálok, de kivételt tettem, és rá kellett jönnöm, hogy elég sokan járunk ugyanabban a cipőben. Én elhiszem, hogy postásnak lenni már nem akkora jóság, mint volt a szocializmusban. Rosszul fizető, méltatlanul hálátlan pozíció. De miért az egyszerű, hétköznapi embert kell újra szivatni?

Tudom, én, illetve mi, akik minden hónapban „epekedve várjuk” a rezsiszámlát, vagyunk a ranglétra alján, így a Magyar Posta csúcsán lévő magas, és az alján lévő rendkívül alacsony fizetések levét mi isszuk meg. Azt is benyeltem, hogy hosszú a sor, nagy a várakozási idő és még a nyitva tartás sem túl barátságos a postahivatalban. De hogy eljussunk odáig, hogy ha valamit nem tértivel, vagy ajánlva adnak föl, akkor azt meg sem kapom… az azért már sok!

Ideje lenne a Postának kicsit összekapnia magát – bért emelni, és nem ilyen hanyag, felelőtlen munkaerőt alkalmazni, már tisztelet a kivételnek.

2017. április 9., vasárnap

Dugókeszi

Örömünnep volt amikor bejelentették, hogy a gödi Samsung-gyár bővítése miatt nemsokára megkezdődik a Budapest – Vác közötti M2 szakasz bővítése. Akkor viszont lehervadt a mosoly, amikor kiderült hogy az elkészülésig számolt kb. 2,5 év milyen lezárásokkal fog járni.

A napokban tartott lakossági fórumra nem tudtam eljutni, de egy cikk szerencsére egész jól összefoglalta az ott elmondottakat.

A beruházásról röviden: az előzetes tervek szerint az új útszakaszt 2019 őszén adják át, kétszer két sávon lehet majd közlekedni, maximum 110 kilométeres sebességgel. Közel 20 kilométernyi utat kell majd felújítani, összesen több mint 30 milliárd forint értékben. A tervek szerint kétszáz méter hosszúságban három és fél méteres zajvédő fal is lesz.

Ha minden igaz, a munkákat április végén kezdik, a lezárások nyáron kezdődnek. Nyártól 2019 őszig 26 – 28 hónap fog eltelni (de mindig van csúszás…). Ez a 26-28 hónap olyan torlódásokkal és dugókkal lesz tele, hogy még az Árpád híd is irigykedni fog csúcsidőben, villamossal ütköző gépjárművel a „hátán”.


Ha lezárják az M2-t, még ha csak fél pályán is, az egyet jelent:
annak a több tízezer autósnak egy jórésze, akik Vácról, Sződligetről, Gödről és Dunakesziről Budapestre járnak dolgozni, az autópálya helyett a dunakeszi fő utat fogja választani, ahol a ma tapasztalható reggeli és esti dugó könnyed szórakozás ahhoz képest, ami itt bő két éven keresztül várható.
Ezzel szerencsére a polgármester is tisztában van és „finoman jelezte” hogy a lezárással ellehetetlenítik Dunakeszi közlekedését.. Sőt, ahogy a városi hírlevélben olvasható, nyílt levéllel fordult Seszták Miklós miniszterhez, hogy tegyen valamit az ügy érdekében. Nem tudom, hogy reálisan mi lehet a tárgyalás eredménye, de legalább nem nézi tétlenül.
Bízzunk benne, hogy az illetékesek valamennyire újragondolják a korlátozásokat.

Viszont addig is, szerintem mindenki vegyen egy biciklit. Azzal gyorsabb lesz a közlekedés, és még a levegő is tiszta marad.