2017. április 26., szerda

Posta vagy mi...

A heti négy munkanapból (a húsvétra való tekintettel azon a héten kimaradt a hétfő) három alkalommal láttam a postás biciklijét a kocsma kerítésének támasztva munkaidőben. Én szabin voltam, leveleket, számlákat hetek óta nem kapok, vagyis csak elvétve, ezért figyelni kezdtem, hogy történik-e valami a postaládák körül.


Na, ott nem, az égvilágon semmi nem történt, a talponállóban viszont gondolom annál több minden. Ahogy a dunakeszi Facebook-csoportokat böngésztem, hasonló problémával többen is szembesültek. Nem gondolom, hogy a lakótelepnek és a Széchenyi utcának ugyanaz lenne a kihordója, így duplán érdekes, hogy nem csak egy, de ezek szerint több postás is az italpultot (vagy bármi mást) támasztja munka helyett.

Pár hónapja nem érkezett internet-számla, gondoltam az ÁFA- csökkentés olyan jól sikerült, hogy már fizetni sem kell… De kell, tudtam meg, miután számla híján nem fizettem és három hónap után kikapcsolták az internetemet otthon. Ezek után már gyanakodni kezdtem, mikor a villanyszámla nem érkezett meg a szokásos időben a múlt hónapban. A szomszédokkal nem igazán kommunikálok, de kivételt tettem, és rá kellett jönnöm, hogy elég sokan járunk ugyanabban a cipőben. Én elhiszem, hogy postásnak lenni már nem akkora jóság, mint volt a szocializmusban. Rosszul fizető, méltatlanul hálátlan pozíció. De miért az egyszerű, hétköznapi embert kell újra szivatni?

Tudom, én, illetve mi, akik minden hónapban „epekedve várjuk” a rezsiszámlát, vagyunk a ranglétra alján, így a Magyar Posta csúcsán lévő magas, és az alján lévő rendkívül alacsony fizetések levét mi isszuk meg. Azt is benyeltem, hogy hosszú a sor, nagy a várakozási idő és még a nyitva tartás sem túl barátságos a postahivatalban. De hogy eljussunk odáig, hogy ha valamit nem tértivel, vagy ajánlva adnak föl, akkor azt meg sem kapom… az azért már sok!

Ideje lenne a Postának kicsit összekapnia magát – bért emelni, és nem ilyen hanyag, felelőtlen munkaerőt alkalmazni, már tisztelet a kivételnek.